Az alapító elnök, Dr. Buzády Tibor müncheni orvos, egy társaságot hívott össze 1977-ben abból a célból, hogy a Távol-Keleten mûködõ misszionárusokat, fõleg a formózai (taiwani) magyar jezsuitákat támogassa, akiket az akkori Állami Egyházügyi Hivatal magukra hagyott. Kevésbé ismeretes, hogy ezek a jezsuiták ott egy kórházat alapítottak a Nagy-Kínából történt kiûzetésük után. A Münchenbõl küldött anyagi támogatás összege meghaladta a 30.000 dollár értéket.

A müncheni társadalmi igények más irányú követelményeket is felszínre hoztak. Bár az akkori emigráns politikai szféra telítve volt szereplõkkel és egyesületekkel, mégsem akadt olyan kulturális jellegû csoportosulás, amely a magyarságot széles körben összefogta volna. A Széchenyi Kör rendezvényei azonban egyre sikeresebbek lettek és az emberek belépésükkel bizonyították a Körhöz és annak szellemiségéhez való ragaszkodásukat. Kialakult az egyesület profilja: színvonalas tudósokat, mûvészeket, elõadókat színvonalas környezetben nyitott és szélsõségektõl mentes stílusban hozni a közönség elé.

Az egyesület 1989 elõtt is, utána is kapcsolatot tartott a hazával, a néppel, a közélettel és a magyarországi szellemi élettel. Az elõadásokat nagyon sokszor véleménycsere követte, amelyben viszont a honi elõadó tájékozódott a müncheni magyarság gondolatvilágáról. Neves színészek tették az estéket széppé és ápolták a külföldön élõk magyarságtudatát. Megjelentek nemcsak Budapest és a vidék tudósai és mûvészei, hanem számos vendégelõadó érkezett Felvidékrõl, Délvidékrõl, Erdélybõl, valamint több európai és tengerentúli országból. A Kör a mai napig (2001. március) 270 rendezvényt tartott, általában havonta egyet.   ^^

A kör tagjai — ahogyan tudtak — munkát és lakást szereztek az 1970-es és 80-as években újonnan érkezõ honfitársaknak. Segítettek tolmácsolásban és iratok fordításával a hivatalokban. Alkalmasint a szegényebbeket anyagilag is támogatták. Míg a gyerekek asszimilációja általában könnyebb volt, a középkorú és idõsebb magyarok nehezebben tudtak környezetükbe beilleszkedni. A nyelvi nehézségek áthidalhatatlanná tették a helyi integrálódást. A Széchenyi Kör ezért számos alkalommal segítette a magányos magyarok hétközi- és ünnepnapjainak hasznos eltöltését. Például klubesték rendezésével, sakk és kártya-összejövetelekkel, magányosok karácsonyestjének rendezésével. Magyar filmeket vetítettek, farsangot és tábortüzet rendeztek vagy kirándultak tagok és kívülállók közösen. A Kör szervezte meg a müncheni Magyar Otthont, mely 1978 és 1982 között állt fenn.   ^^

Hittanoktatást kaptak a gyerekek a német iskolákban, de ott nem tanultak magyar énekeket, imákat, egyházi kifejezéseket. Ezért a Kör elindította Münchenben a magyar hitoktatást, amelyet egy ideig önállóan vezetett (1978-79), amelyet aztán a katolikus egyháznak adott át.   ^^

Eleinte az erdélyi menekültek támogatása volt a cél, majd 1987-ben a Kör bekapcsolódott az egyházak szervezett munkájába. A hazaküldött küldemények nagy részét a Máltai Szeretetszolgálat és a Karitász osztotta szét. Számos szállítmányt indított el bútorral és ruhanemûvel a szociális szervezeteknek és a hajléktalanok menhelyeinek. Iskolapadokat küldött, laboratóriumi és földrajzi szertárt továbbított. Kórházak kaptak ágyakat, mûtõfelszereléseket, röntgengépeket. Az egyházaknak nagymennyiségû bútort, több templomra való padot, oltárt stb. juttatott el. Kiemelkedõ a 200.000 márka értékû három harang és az egymillió márka értékû három óriási orgona megszerzése és Magyarországra való eljuttatása. Az utóbbi idõben erdélyiek, felvidékiek, kárpátaljaiak és délvidékiek is kaptak gyógyszert, hallókészüléket, ruhanemût. Árvaházakat támogattak Magyarországon, Erdélyben és Kárpátalján. 1988 óta 620 darab 10 tonnás teherautó mennyiségû szállítmányt küldött a Kör tagsága Magyarországra, amely mennyiséggel a nyugati szervezetek között a legelsõ helyre került. A segélyszállítmányok értéke 12 millió márkára becsülhetõ.  ^^

A fentieket összegezve úgy gondoljuk, hogy az Körünk közel 25 éves fennállása alatt méltóan követte névadójának, Széchenyi Istvánnak eszmevilágát. Szellemi munkájával erõsítette a Münchenben és környékén élõ magyarok magyarságtudatát. Fizikai tevékenységével karitatív szolgálatot végzett. Összmunkájában a nyugati, az anyaországi és a Kárpát-medencei magyarok összetartozását erõsítette és ezáltal Hazánk boldogulását mozdította elõ.
 
 

Dr. Buzády Tibor alapító elnököt a Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök felterjesztésére – "Magyarország érdekében végzett több évtizedes munkájáért" a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikereszt-jével tüntette ki (1992).

Hámori József kultuszminiszter a Széchenyi Körnek az általuk végzett kiemelkedõ kulturális tevékenységért a " Pro Cultura Hungarica" kitüntetést adományozta (1999).   ^^