A qumráni „szövetségkötők”

 Fröhlich Ida DSc, egyetemi tanár

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Vendégünk az ELTE Bölcsészkarán, történelem-francia-ókori keleti történelem szakon végezte egyetemi tanulmányait. 1973-tól különböző beosztásokban az ELTE Ókortörténeti tanszékének oktatója. 1994-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarán oktat, 1995 óta egyetemi tanárként, ókortörténetet és hebraisztikát - utóbbi szaknak alapítója is. Kutatási területe az ún. Második Szentély korának (Kr.e. 6. sz - Kr.u. 1. sz.) zsidó története és vallástörténete. Egyetemi doktori értekezését 1973-ban, kandidátusi disszertációját 1984-ben védte meg. 1995-ben habilitált, és 2002-ben nyerte el az MTA doktora címet. Az 1992-93-as tanévben a philadelphiai (USA) Annenberg Research Institute vendégkutatója. Ösztöndíjakkal kutatott: Albright Institute Jerusalem, Collegium Hungaricum Wien, Université Catholique Louvain-la-Neuve, tanulmányutakat tett Irakba és Szíriába. Számos nemzetközi konferencia résztvevője, nemzetközi szakmai szervezetek tagja. A holt-tengeri tekercsek teljes magyar fordításának szerzője (A qumráni szövegek magyarul, Szent István Kiadó, 2000).

A „szövetségkötő” elnevezés egy ókori zsidó műből, a XIX. század végén megtalált Damaszkuszi iratból származik. Az irat ezen a néven egy, a Kr.e. 586 után fogságba vitt zsidók leszármazottai között kialakult csoportot említ, amely legfőbb céljául a vallási hagyományokhoz való vissza­térést, a mózesi Törvény szigorú betartását tűzte ki. A Damaszkuszi Irat példányainak töredékeit fél évszázaddal később ismét fellelték a Wadi Qumrán környéki barlangokban talált héber és arámi nyelvű iratok között. A könyvtár tulajdonosait – akik a Kr.e. 2. sz. közepétől a Kr.u. 68-ig terjedő időszakban élhettek a barlangokkal szomszédos telepen - azonosították a Josephus Flavius és más antik szerzők által esszénusoknak nevezett csoporttal. A barlangokban talált több száz mű az általuk hagyományozott, és részben rájuk vonatkozó iratokat tartalmazza. Az előadás az ő vallási és szellemi hagyományukat, a kortárs csoportokhoz – köztük a korai keresztényekhez - való viszonyukat kívánja felvázolni az ott talált szövegek alapján, a színhely és a tárgyi emlékek vetítettképes bemutatásával.

Az estét Kottra Gábor vezeti.

Fröhlich Ida fontosabb könyvei:

Bibliai legendák a hellénisztikus zsidó történetírásban: Pseudo‑Philón Liber Antiquitatum Biblicarum‑a. Az ELTE Ókori Történeti Tanszékeinek Kiadványai 6, Budapest: ELTE 1973

Time and Times and Half a Time …’. Historical Consciousness in the Jewish Literature of the Persian and Hellenistic Eras. JSOT Supplement Series 19, Sheffield: Sheffield Academic Press 1996

A qumráni szövegek magyarul. Studia Orientalia 1, Piliscsaba: PPKE 1998, 4; m. és bőv. kiadás: Piliscsaba - Budapest: PPKE - Szent István Kiadó 2000, 590 o.

Szíves költséghozzájárulására számítunk!