Személyiség és nemzettudat Széchenyi István eszmevilágában

    Prof. Bitskey István, a Magyar Tudományos Akadémia  tagja

A „legnagyobb magyar” rendkívül sokszínű egyéniségét számos különböző nézőpontból lehet szemügyre venni, előadónk ezúttal két – alapvetőnek mutatkozó – karakterjegyét szándékozik megvizsgálni: önismereti törekvését és nemzettudatának kiformálódását. A kérdés egyszerűbben is feltehető: miként lett a zárkózott jellemű arisztokrata Európa-utazó ifjúból felelősen gondolkodó magyar államférfi? A fiatal huszártisztből miként lett országépítő, programadó, nemzetsorsot meghatározó szellemi vezető?

Vendégünk 1941-ben született Eger városában, melynek 2011 óta díszpolgára is.

Tanulmányai: diploma a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem magyar–történelem szakán (1967), tudományos ösztöndíjas Budapesten az MTA Irodalomtudományi Intézetében (1972–75), jelentősebb tanulmányút Bécsben (1975) és Rómában (1976, 1984). Munkahelye: 1975–2011 között a debreceni egyetem Magyar Irodalom és Kultúratudományi Intézete, ezen belül a Régi Magyar Irodalmi Tanszék vezetője, 1993–1998 között a Bölcsészkar dékánja. Szakterülete a kora újkori magyar művelődéstörténet, főként a Kárpát-medence kultúrájának európai kapcsolatrendszere, szellemi teljesítményének nemzetközi visszhangja, felekezeti sokszínűségének identitásformáló hatása. Kutatásaiban hangsúlyos helyet foglal el Pázmány Péter életműve, a barokk korszak retorikatörténete és egyházpolitikája, a reformáció és a katolikus megújulás irodalmának összehasonlító elemzése. Több témakörben épített ki szoros együttműködést a kolozsvári egyetem hungaro-lógusaival. Idáig 18 önálló kötete jelent meg, közülük kettő németül, egy olaszul. Számos szakfolyóirat szerkesztőbizottsági tagja.

Házigazda: Kucsera János.

Szíves költséghozzájárulására számítunk!